Posted on

Napi 100 fekvőtámasz – Ezért NE csináld!

A napi 100 fekvőtámasz egy viszonylag új mozgalom, aminek keretében valaki minden egyes nap száz fekvőtámaszt lenyom. Sokan ráadásul nem szakaszokban, hanem egyszerre, egyhuzomban nyomják le a 100 fekvőtámaszt. Az igazság az, hogy ez egy meglehetősen bugyuta kihívás, majdnem annyira bugyuta, mint a 90 napos diéta. Ami azt illeti, biztos lehetsz benne, hogy a napi 100 fekvőtámaszt nem szakemberek találták ki, hanem valaki aki el akart kezdeni otthon edzeni, de lövése sem volt arról, hogyan kell hatékonyan edzeni. És biztos lehetsz benne, hogy komoly, hozzáértő szakember, edző soha nem fogja ajánlani, hogy nyomj le naponta 100 fekvőtámaszt. Nézzük is meg, hogy miért nincs túl sok értelme minden nap 100 fekvőtámaszt nyomni.

Miért pont 100?

Aki kicsit képben van a súlyzós edzés témájában, abban rögtön felvetődik a kérdés, hogy miért pont 100? Rendkívül “keménynek” vagy menőnek hangzik, hogy valaki meg tud csinálni 100 fekvőtámaszt, de ha belegondolunk, akkor teljes rejtély, hogy miért pont 100. Miért nem 65 vagy 114? Az izomzat, az emberi biológia vajon úgy fejlődik-e, hogy csak kerek számokkal lehet edzeni?

Muhhamad Alitól származik az idézet, hogy soha nem számolta a felüléseit, csak onnantól számolta, amikor elkezdett fájni. Bár ez is egy nagyzolós parasztvakításnak tűnik, ha belegondolunk, nem olyan nagy butaság. Ugyanis arra figyelt, hogy a szervezete hogyan reagál az edzésre, az ismétlések számára, és erre alapozta, hogy hány ismétlést csinál. Nem sokkal logikusabb ez?

Milyen edzésről is beszélünk, ha fekvőtámaszról van szó? A fekvőtámasz úgynevezett súlyzós edzés, bár nem (feltétlenül) használunk extra súlyokat, a súly ez esetben a saját testsúlyunk. A fekvőtámasz hasonló izmokat edz, mint mondjuk a fekvenyomás, mindkettőnél elsősorban a mellizmon van a hangsúly, bár a fekvőtámasznál valamivel több izom vesz részt, például a tricepsz, váll és a törzs izmai jobban igénybe vannak véve.

Ahhoz, hogy értsük, hogy miért butaság a napi 100 fekvőtámasz, érteni kell, hogy hogyan lehet súlyzós edzést hatékonyan végezni. Gondoljunk bele, hogy ha valaki minden egyes nap bemenne az edzőterembe, és lenyomna 100 fekvenyomást ugyanazzal a súllyal. Valószínűleg hülyének néznék. Pedig pont ugyanakkora hülyeség, mint otthon napi 100 fekvőtámaszt nyomni.

Intenzitás

Gondoljunk bele abba is, hogy vajon miért van hatvan különböző méretű súlyzó egy konditeremben, és miért használnak profi sportlók különböző méretű súlyokat. Vajon azért, mert totál hülyék és elég lenne a legkisebb súllyal több ismétlést csinálni? Az izom fejlődése ugyanis nem úgy történik, hogy mindig ugyanazzal a súllyal kell egyre több ismétlésszámot kinyomni. Ha így lenne, akkor semmi szükség nem lenne hatvan féle súlyzóra, hanem mindenki a legkisebb súlyzót használná, és azzal nyomna ötszáz meg ezer ismétlést. Ha nem vagy jártas a témában, talán akkor sem kell elmondani, hogy a legkisebb súlyzóval nem lehet izmot építeni, ha ezer ismétlést csinálsz vele, akkor sem.

Ugyanez igaz a fekvenyomásra is. A fekvenyomásnál a saját testsúlyod a súly, ami többé kevésbé állandó. Épp ezért gondolkozz el, hogy ha tudod azt, hogy ha hónapokig ugyanazt a kézisúlyzót használod, akkor nem fogsz izmosodni, miért lenne ez más a fekvőtámasz esetében?

Bármilyen súlyzós edzésről beszélünk, legyen az kézisúlyzó, rúd tárcsákkal, csigás gép vagy akár a saját testsúlyod, csak akkor hatékony az edzés, ha nem túl könnyű és nem is túl nehéz az adott súly. Honnan tudod hogy túl könnyű egy súly? Ha 30 ismétlést meg tudsz csinálni egy súllyal, akkor már túl könnyű, és nehezebb súlyt kell használnod annak érdekében, hogy izmosodj. Tehát ha 30 fekvőtámaszt le tudsz nyomni egyszerre, akkor attól a ponttól már hiába nyomod minden nap, nem fogsz fejlődni, mert túl kicsi a súly. Ideálisan akkora súlyokat kell használni az edzéshez, hogy a legnagyobb súllyal minimum 6 ismétlést ki tudj nyomni, a legkisebb súllyal pedig maximum 20-at.

Ha teljesen nulláról kezdesz edzeni, akkor a saját testsúlyod tökéletesen elég lehet a fekvőtámaszhoz. Sőt, még az is előfordulhat, hogy túl nagy a súly, és csak úgy tudod kinyomni magad, ha leteszed a térded – amivel egyébként semmi probléma nincs. Tehát ha nulláról kezded, akkor egy ideig még fejlődni is fogsz. Azonban ha az ember rendszeresen edz, akkor egy idő után “kinő” minden súlyt, és túl kicsi lesz. Ahogy írtam, ha 20 – 30 fekvőtámasz már megy egyszerre, akkor növelni kell a súyt. Tehát semmi értelme ugyanazzal a súllyal 100 ismétléseket csinálni.

Regeneráció

A “napi 100 fekvőtámasz” kihívással más problémák is felvetődnek. Az egyik például a regeneráció. Ugyanis nem az edzéstől leszünk erősebben, sőt, az edzéstől gyengébbek leszünk. Aki tudja, hogy milyen egy hatékony edzés, az tapasztalhatta, hogy edzés után egy szendvicset sem vagyunk képesek megfogni. Az edzéstől gyengébbek leszünk, és a szervezet erre úgy reagál, hogy egy picit erősebbek leszünk utána. A regenerálódáshoz idő és pihenés kell. Ez az idő pedig nagyjából 48 óra. Azaz ha te 24 óránként ugyanazt az izmot edzed, akkor nincs időd regenerálódni. Ami jobb esetben azt eredményezi, hogy nem fogsz fejlődni, rosszabb esetben pedig túledzed magad, ami csak leépüléshez vezet. Ahhoz, hogy regenerálódjanak az izmaid, egy adott izom vagy izomcsoport edzése után legalább 48 órát kell pihentetned. Egy újabb ok, hogy miért butaság a napi 100 fekvőtámasz.

Kivitelezés

Szintén probléma, ha valaki azon “izzad”, hogy mennyi fekvőtámaszt tud kinyomni. Ez azért baj, mert biztosan az edzés minőségének a romlására fog menni. Ez hasonló hiba, mint amikor az emberek arra menőznek a konditeremben, hogy milyen nagy súlyokat tudnak kinyomni. Egyrészt senkit nem érdekel, hogy mekkora súlyt tudsz kinyomni, másrészt a “nagy” súly relatív, harmadrészt a túl nagy súlyokkal nem tudsz fejlődni.

Ugyanígy az is teljesen irreleváns, hogy hány fekvőtámaszt tudsz kinyomni, mert senkit nem érdekel. Ellenben ha arra fókuszálsz, hogy minél több meglegyen, akkor biztosan a kivitelezés rovására fog menni. Lehet, hogy megcsinálsz 20-at szabályosan, utána pedig 80-at teljesen szarul. Ennek van értelme? A számok helyett sokkal inkább arra kell fókuszálni, hogy megfelelő legyen a kivitelezés ÉS hogy arra az izomra fókuszálj, amit meg akarsz edzeni.

És a többi izom?

Következő probléma a napi 100 fekvőtámasszal, hogy csak bizonyos izmokat edz. A fekvőtámasz elsősorban a mellizmot edzi, emellett valamilyen szinten a váll első részét és a tricepszet. Ez több dolog miatt is problémás. Egyrészt ha csak bizonyos izmokat edzel, más izmokat pedig elhanyagolsz, akkor szarul fogsz kinézni. Vannak férfiak akik elmennek az edzőterembe, és csak mellre és bicepszre gyúrnak, a lábuk pedig mint egy piszkafa, olyan vékony. És minél fejletebb lesz az az izom amire edzel, annál jobban fog látszani, hogy milyen izmokat hanyagoltál el. Nemrég járta be a sajtót, hogy Chris Hemsworth, a Thor c. film sztárja mennyire röhejesen néz ki, hogy iszonyú izmos a karja, közben meg nádszál vékonyak a lábai.

A másik probléma az elhanyagolt izomcsoportokkal, hogy kiegyensúlyozatlan leszel. Ez a kiegyensúlyozatlanság azt eredményezi, hogy rossz lesz a tartásod, és fájdalmaid is lesznek. Mindegyik izomnak van egy párja. Például a bicepsz párja a tripcepsz. A bicepsz behajlítja a karod, a tricepsz pedig kinyújtja. Ugyanígy a mellizmoknak a hátizmok a párja. Ha mellizomra (és az első vállra) edzel, viszont hátizomra nem, akkor a vállad egyre jobban előre fog jönni, amitől rossz lesz a tartásod és fájni fog a hátad. Ezt úgy tudod kiküszöbölni, hogy egyrészt a hátizmot is edzed, hogy ugyanúgy fejlődjön, mint a mellizom, másrészt nyújtani kell a mellizmot, hogy ne legyen annyira bemerevedve.

Konklúzió

Az otthoni edzés egyik legjobb gyakorlata a fekvőtámasz, azonban a hülye internetes kihívások helyett keress inkább egy normális edzéstervet, ami minden izmot megedz. A rengeteg ismétlésszám helyett inkább fókuszálj arra, hogy megfelelően legyen kivitelezve az adott gyakorlat. Sőt, ha már 20 ismétlést képes vagy megcsinálni egy adott súllyal, akkor inkább a súlyt növeld, ne az ismétlésszámot! Egy izomcsoport edzése után pedig várj legalább 48 órát, hogy megfelelően regenerálódni tudjon az adott izom.