Mi az a ketogén diéta?

A ketogén diéta nem csak a legjobb testsúly csökkentő étrend, hanem egy elég hatékony egészségmegőrző életmód is. Olyan betegségekben segíthet, mint cukorbetegség, rák, epilepszia és Alzheimer-kór. De a legtöbb ember valószínűleg azért kezdi el a ketogén étrendet, hogy zsírból fogyjon.

A legújabb kutatási eredmények alapján a ketogén étrend a legideálisabb étrend az embernek.

Nézzük meg, hogy mi is az a ketogén diéta, hogyan lehet vele fogyni és hogyan tudjuk elkezdeni?

A ketogén (vagy röviden “keto”) diéta extrém alacsony (akár nulla) szénhidrátbevitel mellett magas zsírbevitelű étrendet jelent. Ez nagyon hasonló az Atkins diétához, de nem ugyanaz! Az Atkins diéta is egy alacsony szénhidrátos diéta, de a ketogén diéta specialitása a ketózis elérése.

Egész életünkben azt hallottuk, hogy a szervezet elsődleges energiaforrása a szénhidrátok (cukor vagy keményítő tartalmú ételek). Ez mára bebizonyosodott, hogy nem igaz. Megfelelő körülmények között a ketontestek szolgálnak elsődleges üzemanyagként a szervezetnek – az izmoknak és az agynak is.

Mik ezek a körülmények?

A ketontestek akkor alakulnak ki, amikor a testünkben extrém alacsony a szénhidrát szintje (glükóz / vércukor). Ebben az állapotban a máj a zsírt átalakítja ketontestekké, amit az agy és az izmok felhasználnak üzemanyagként.

A ketonok sokkal hatékonyabb és tisztább üzemanyagnak számítanak, mint a szénhidrát. Gondolj úgy a ketonokra, mint ha elektromos autót használnál: egy halk, hatékony és tiszta energiával működő gép. Másrészt ha a szervezetünk szénhidráton működik, az olyan mintha dízelt használnánk: a folyamat piszkos és kimerítő. A szénhidrát elégetésével sokkal több oxidatív stressz éri a szervezetet.

Egy átlag ember teste 50 000 – 70 000 kalóriát raktároz zsírban. Ha ezt összehasonlítjuk a glikogénnal (a testben raktározott szénhidráttal), az csak 1700 – 2000 kalória. Ez alapján nem lenne logikus, hogy a test inkább zsírt használjon üzemanyagnak?

A ketogén diéta célja tehát az, hogy a szervezetet “átkapcsoljuk” szénhidrát felhasználási üzemmódból zsír felhasználás üzemmódra. Ebben az állapotban pedig a szervezet nagyon hatékonyan tud zsírt égetni.

Valójában a testünk eredeti üzemanyagforrása a ketonok. Csak nem olyan régen álltunk át arra, hogy szénhidrátokból nyerjünk energiát (ebben komoly szerepe van az élelmiszeriparnak, és a médiában tolt reklámoknak!)

Másik érdekesség, hogy az újszülöttek szintén ketonokat használnak ha anyatejet fogyasztanak. Persze legtöbben átváltanak a cukros bébi tápszerekre, ami ezt megváltoztatja, azaz a szénhidrát bevonásával kiesünk a ketózisból.

A ketogén diéta lényege, hogy a napi szénhidrát fogyasztásodat 30 gramm alá kell vinned. De minél lassabb az anyagcseréd, annál alacsonyabb szénhidrát bevitel szükséges ahhoz, hogy elérd a ketogén állapotot. Valakinél ez a mennyiség napi 20 g szénhidrátot, vagy még kevesebbet is jelenthet.

Mi az a ketózis?

A ketogén diéta lényege, hogy úgynevezett ketózisba kerüljünk. Ez az az állapot, amikor a testünk már ketontesteket termel, és használ fel üzemanyagnak. Ketózisba akkor tudunk csak kerülni, ha extrém kevés (napi 30 g vagy nulla) szénhidrátot eszünk egy nap, és ezáltal alacsonyan marad az inzulinszintünk.

Fontos tudni, hogy amikor elkezdjük a ketogén diétát, akkor időbe telik, mire a szervezet ketózisba kerül. Ez valakinek 1-2 nap, de valakinél 1-2 hétbe is telhet. Illetve az is fontos, hogy akár EGY rossz étkezés is kilökhet minket a ketózisból.

A ketózist elősegíti még az időszakos böjtölés is. A legelterjedtebb időszakos böjtölés, amikor legalább 16 órán keresztül semmit nem eszünk. (Mondjuk este 8-tól másnap délig.) A böjt alatt a szervezet a saját zsírraktárait használja fel üzemanyagnak.

Honnan tudom, hogy ketózisban vagyok?

A ketózisnak több jele is van. A legfontosabb, hogy heti szinten, vagy akár néhány nap után is már látni fogod, hogy csökken a testzsírod. A fogyást nem feltétlenül fogod súlyban látni, azaz a mérleg csalóka lehet. Ha mondjuk edzést is beiktatsz a diétával együtt, akkor izmosodhatsz, aminek szintén van tömege, tehát egyszerre fogyhatsz zsírból, miközben izmosodsz. Ha zsírból fogsz, azt egyértelműen fogod látni a tükörben.

A másik fontos jele a ketózisnak, hogy sokkal kevésbé leszel éhes. Minél kevesebb szénhidrátot eszel, annál kevesebb inzulinlöket éri a szervezeted, és az inzulin hatással van a ghrelin nevű hormonra, amit éhséghormonnak is neveznek. Ketogén diéta alatt észre fogod venni, hogy akár 8 – 10 – 12 órát is kibírsz evés nélkül, és nem leszel éhes.

Ketogén diéta és a fogyás

A ketogén diéta a legkiválóbb étrend a zsírégetéshez. Tizenhárom klinikai vizsgálat összesítéséből kiderült, hogy a ketogén diétával jobban lehet fogyni, mint az alacsony zsírtartalmú diétával.

Egy másik klinikai kísérletben 34 felnőttet teszteltek, és akik a ketogén diétát követték, ötször több súlyt veszítettek, mint azok akik alacsony zsírtartalmú diétát követtek.

Fontos megjegyezni, hogy ha

1. cukorbeteg vagy
2. szoptató anya
3. magas vérnyomásban szenvedsz

akkor is segíthet a ketogén diéta, de ezekben az esetekben elővigyázatosabbnak kell lenni, és érdemes konzultálni először egy orvossal vagy szakemberrel. Azonban ha az adott orvos nem naprakész, nincs tisztában a legfrissebb kutatási eredményekkel, nincs tisztában a ketogén diétával – amire sajnos igen nagy az esély – akkor érdemes másik szakembert keresni.

A ketogén diéta, ketogén étrend

A ketogén diéta lényege, hogy a makrotápanyagok arányát határozzuk meg. (fehérje, szénhidrát, zsír)

A napi kalóriabevitel

5% – 10%-a szénhidrátból
20% – 25% fehérjéből
65% – 75% zsírból kell hogy legyen.

FEHÉRJE

A legegyszerűbb módja a tápanyagok kiszámolásának, ha a fehérjével kezdünk. Jó fehérjeforrások a húsok, belsőségek (máj, szív), halak, tojás, sajt, túró. A fehérje nem lehet túl kevés sem (mivel a legalapvetőbb, legfontosabb tápanyag) és túl sok sem. Nagyjából testsúlykilogrammonként 1 – 1,5 gramm fehérjére van szükségünk. Ha súlyzós edzést végzel, és izmosodni akarsz, akkor a magasabb fehérjebevitelt válaszd. Tehát ha mondjuk 80 kiló vagy, akkor naponta 80 – 120 gramm fehérjét kell megenned.

1 g fehérje = 4 kcal

ZSÍR

A második legfontosabb tápanyag a zsír. Fontos, hogy egészséges zsírokat együnk, tehát nem mindegy, hogy milyen zsír! Ha már tudjuk, hogy a fehérjemennyiség napi 80 – 120 gramm, akkor ebből kiszámolhatjuk, hogy nagyjából 100 – 150 g zsírra van szükségünk.

1 g zsír = 9 kcal

Fontos, hogy a különböző teljes ételek is tartalmaznak zsírt: avokádó, teljes tojás, húsok stb. Tehát nem csak a hozzáadott zsírok számítanak.

Kiváló zsírforrások egy “hagyományos” ketogén diétában a kókuszzsír/kókuszolaj, MCT olaj, olívaolaj, vaj, tisztított vaj (ghee), tejszín, avokádóolaj. Azonban több cikkben írtam, hogy ezek közül melyek a legegészségesebb zsírforrások. Például aki a paleo-ketogén étrendet folytatja, annak nem férnek bele a tejtermékek.

SZÉNHIDRÁT

A napi 25 – 30 gramm szénhidrát nagyon kevés, ezért nem nehéz túllépni, ha magas szénhidrát (cukor és keményítő) tartalmú ételeket eszünk. Ezért teljes egészében kerülni kell a gabonákat (rizs, kukorica, búza, rozs stb.), hüvelyeseket (bab, borsó stb.), burgonyát.

Fontos megjegyezni, hogy ELVILEG az emészthetetlen rost is szénhidrát, azonban étrend szempontjából NEM számít szénhidrátnak, mivel nem tudjuk megemészteni, nem okoz inzulinreakciót. Ezért a rostot nem számoljuk bele a napi szénhidrátba.

Minden zöldségben van valamennyi szénhidrát (cukor, keményítő), viszont alapvető szabály, hogy a föld alatt növő zöldségekben (répa, cékla) több a szénhidrát, mint a föld felett növőkben! A ketogén diétában megengedett minimális napi szénhidrátot pedig össze lehet hozni olyan zöldségekből is, mint a brokkoli, aminek fél kilójában kb. 25 gramm szénhidrát van.

Úgyhogy tulajdonképpen a szénhidrátot nem kell túlságosan számolgatni, elég ha elkerüljük a magas szénhidráttartalmú ételeket. Mondjuk ha megeszel napi 1 kiló brokkolit, és nem tudsz ketózisba kerülni, akkor egyértelmű, hogy hol kell keresni a problémát.

Milyen ételek kerülendők a ketogén diéta alatt

A legalapvetőbb, hogy minden olyan ételt kerülünk, aminek magas a szénhidrát (cukor és keményítő) tartalma, hiszen a szénhidrát az, ami a legmagasabb inzulinreakciót váltja ki, és emiatt kiüt minket a ketózisból.

Cukortartalmú ételek: üdítők, édességek, sütemények, smoothie, gyümölcslevek, fagyi, sőt a legtöbb gyümölcsben túl sok cukor van.

Gabonák: kukorica, búza, rizs, rozs, árpa, zab

Hüvelyesek: bab, borsó, lencse, csicseriborsó, szója

Gyökérzöldségek: répa, paszternák, cékla, burgonya, édesburgonya

Egészségtelen zsírok: túl sok állati zsír, napraforgóolaj, szójaolaj, pálmaolaj, repceolaj, transz zsírok, margarin

Alkoholos italok

Milyen ételeket ehetünk ketogén diétában

Húsok, halak: marha, bárány, csirke, pulyka, hal, rák, kagyló

Belsőségek: szív, máj, vese, velő

Tojás: lehetőleg omega-3 zsírsavval dúsított teljes tojást, és fürjtojás

Vaj és tejszín: Lehetőleg fűvel etetett marhától (grass-fed), mint pl. a Kerrygold

Sajtok: feldolgozatlan, adalékanyagmentes sajtok, pl. cheddar, mozzarella, krémsajt, kecskesajt, kéksajt

Egészséges zsírok: kókuszolaj, MCT olaj, olívaolaj, avokádó/avokádóolaj

Zöldségek: zöldleveles zöldségek, salátafélék, jégsaláta, káposzta, paradicsom, paprika, szívsaláta, endívia saláta, rukkola, spenót, brokkoli, karfiol, spárga

Magvak: mogyoró, mandula, brazil dió, pekándió, dió (mértékkel)

Édesítéshez: eritrit vagy sztívia

Liszt helyett: mandulaliszt, kókuszliszt