Posted on

A glutén nem csak a gluténérzékenyeknek káros

Hogyan lehetséges az, hogy 1944 és 1945-ben, amikor Hollandiában éheztek az emberek, a gyerekeknek javult az egészségi állapota? Willem Karel Dicke holland gyermekorvos szerint ez teljesen logikus volt.

Dicke a Gee-Herter betegség kezelésével foglalkozott, ami egy bélrendszeri megbetegedés, és gyakran halálhoz vezetett. Amikor éhezés volt, az olyan alapvető élelmiszerek, mint a kenyér, nem volt elérhető az embereknek. Ekkor a gyerekek ezzel a betegséggel hirtelen elkezdtek meggyógyulni. Később, amikor újra lehetett kapni kenyeret, a gyerekek állapota rosszabb lett.

Talán nem meglepő, hogy a Gee-Herter betegség egy másik elnevezés a cöliákiára, azaz lisztérzékenység, gluténérzékenység. A gluténérzékenység komoly problémákat tud okozni, viszont a gluténmentes étrend teljesen meg tudja oldani a problémát.

A gluténmentesség az utóbbi években eléggé elterjedt, és a boltok polcai tele vannak gluténmentes címkével felragasztott élelmiszerekkel.

Érdekes, hogy rengeteget hallunk olyan emberekről, akik a gluténmentes diétával különböző betegségekből gyógyultak ki. Anne Sarkisian “Toxic Staple” című könyve tele van személyes történetekkel olyan emberektől, akik különböző bélbetegségekből, refluxból, bőrproblémákból, allergiákból, sőt idegrendszeri betegségekből, pl. depresszió, migrén gyógyultak ki a gluténmentes étrenddel.

A statisztikák szerint a gluténérzékenyek 95%-át nem diagnosztizálják. (Csak egy személyes történet: az egyik ismerősöm arra gyanakodott, hogy gluténérzékeny, ezért csináltatott egy tesztet, hogy kimutassák. A teszt azt mutatta ki, hogy nem gluténérzékeny, pedig egyértelműen az, hiszen amikor glutén tartalmú ételeket eszik, akkor erős hányingere van, szorulása, vashiánya és különböző nőgyógyászati problémái vannak. Amikor hetekig nem eszik glutént, akkor ezek mind megszűnnek.)

Dr. Kenneth Fine az EnteroLab laboratóriumban a gluténérzékenységet teszteli, szerinte 30 – 40% is lehet a gluténérzékenyek száma a lakosságban.

2010-ben Novak Djokovic teniszező Dr. Igor Cetojevic orvossal konzultált. Az orvos megállapította, hogy a teniszező bal karja feltűnően gyengébb, mint a jobb. Azt is észrevette, hogy a meccs közben nehezen kapott levegőt a sportoló. Sőt az egyik szünetben elég erősen hányt is. Az orvos azt gyanította, hogy valószínűleg gluténérzékeny. Bár soha nem diagnosztizálták, hogy cöliákiája lenne, Djokovic egy gluténmentes étrendre állt át. Az egészsége drasztikusan és gyorsan helyreállt.

Most azt gondolod, hogy mi van akkor, ha nincs cöliákiám és nem vagyok gluténérzékeny? Hasznos lehet-e nekem a gluténmentes étrend?

A gabonák a magas szénhidrát tartalom (és magas glikémiás index) miatt megdobják az inzulin szintedet, ami inzulin rezisztenciához és testsúly gyarapodáshoz vezet. Tehát egy gabonamentes étrendnek alapból rengeteg előnye van.

Viszont a búza és a glutén ezen felül is speciális fontosságú.

Először is, azok az emberek, akik (látszólag) nem gluténérzékenyek, és kimondottan a búzát kihagyták az étrendjükből, jelentős testsúly csökkenésről számoltak be. Ez a 2012-es tanulmány azt mutatta ki, hogy a gluténmentes étrend csökkenti a testzsírt, csökkenti a gyulladást a szervezetben és csökkenti az inzulinrezisztenciát.

Japánban az elhízás mértéke 3,5% a lakosságban, amíg az USA-ban ez a szám 30%. Érdekes módon Japánban valamivel több szénhidrátot fogyasztanak, mint az USA-ban, DE a búza és rizs aránya teljesen más a két országban.

Az USA-ban a búza és rizsfogyasztás együtt átlagosan 113 kg volt 2017-ben. Japánban ugyanez a szám 117 kg volt. Viszont a különbség az, hogy a japánok kb. fele annyi búzát esznek, mint az amerikaiak.

A glutén fogyasztás viszont nem csupán az elhízás miatt fontos. A gluténnel az a helyzet, hogy amíg sokaknál (látszólag) semmilyen probléma nem jelentkezik, igazából senki nem tudja megemészteni teljesen a glutént. Dr. Alessio Fasano gasztroenterológus szerint az összes fehérjét le tudjuk bontani, egyetlen egy speciális kivétel van. Ez a kivétel a glutén.

Tehát miután búzát eszel, ez a megemésztetlen protein, a glutén ott úszkál a bélben. És a bél potenciális ellenségként kezeli. Dr. Fasano szerint a cöliákia kutató központban készült tanulmányok, és több nemzetközi kollégájának a tapasztalatai is azt mutatják, hogy az immunrendszerünk úgy értelmezi a glutént, mintha egy veszélyes baktérium lenne. Ezért a szervezetnek egy immunreakciója van rá, hogy “legyőzze” ezt a potenciális támadót. Dr. Fasano szerint ez az immunreakció MINDENKIBEN létrejön, nem csak a gluténérzékenyeknél.

Ez az immunreakció pedig gyulladást vált ki. A gyulladás egy természetes reakció a különböző fertőzések esetén, de csak ideiglenes állapotnak kellene lennie, és nem szabadna hogy minden egyes étkezés alkalmával megtörténjen.

Dr. James Oschman (fiziológus, biológus) 2011-es publikációjában olyan betegségekhez köti a gyulladást, mint Alzheimer-kór, asztma, rák, cukorbetegség.

Dr. David Perlmutter neurológus szerint nincs olyan része a testünknek, amelyik immunis lenne a glutén hatásaira, és ez azért van, mert nincs olyan része a testnek, amelyre ne hatna a gyulladás.

De itt még nincs vége a glutén hatásainak.

Ugyanúgy, ahogy a bőrünk egy védelmi vonalat jelent a külső hatásokkal, fertőzésekkel szemben, a bélfal is ugyanilyen védelmi vonal, ami meggátolja, hogy olyan dolgok jussanak a szervezetbe, ami szükségtelen vagy káros lehet.

A bélfal sejtjei közötti réseket szoros csomópontoknak nevezzük, amik kapukként működnek. Ha indokolatlanul nyitva maradnak, akkor az komoly problémákat okoz. Ugyanúgy, ha nyílt sebekkel a bőrünkön lennénk, rengeteg fertőzés jutna a szervezetbe.

Dr. Fasano 2000-ben fedezte fel, hogy létezik egy zonulin nevű protein, amely szabályozza, hogy a bélfal sejtjei közötti kapu megnyíljon vagy záródjon. A gluténban lévő megemészthetetlen fehérje kommunikál a bélfal védelmi vonalával, és ennek hatására megnyílnak ezek a “kapuk”. Ezt nevezik áteresztő bélnek, átereszti a nem kívánatos dolgokat a bélből a szervezetbe, a vérkeringésbe. Ez növeli az autoimmun betegségek kockázatát és a gyulladást a szervezetben.

És ez még mindig nem minden.

A búza jelentősen megváltozott az utóbbi időben. Az elmúlt 10 ezer évben a búza nagyjából ugyanaz volt, viszont a huszadik század második felében elkezdték keresztezni és ez megváltoztatta a gabonát. Ez a tanulmány kimutatta, hogy ez a modern búza (összehasonlítva az ősi búzával) sokkal magasabb arányban tartalmaz olyan glutént, ami a cöliákiához köthető.

Még egy fontos megjegyzés így a végére.

Fontos tudni, hogy csak azért, mert egy terméket gluténmentesnek címkéznek fel, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy egészséges. A legtöbb ilyen termék jelentős mértékben tartalmaz egyéb egészségtelen összetevőt, például cukrot vagy kukoricát, amik szintén gyulladáskeltők és egészségtelen mértékben megdobják az inzulinszintet. Tehát ha nem vagy gluténérzékeny, akkor semmivel nem segítesz az egészségednek azzal, hogy a hagyományos étrendről az ilyen “gluténmentes” termékekre állsz át.