Posted on

Alacsony szénhidrát = hosszabb élet

“Az emberek tovább élnek, ha kevesebb szénhidrátot esznek” – Dr. Paul Mason ebben az előadásában fejti ki az alacsony szénhidrát fogyasztás előnyeit.

Az előadás elején bemutatja az egyik páciensét, aki ízületi problémákkal küzdött, és túlsúlyos volt. Dr. Mason megkérdezte, hogy miket próbált ki eddig annak érdekében, hogy lefogyjon. Kiderült, hogy ugyanazt a szokványos étrendet követte, amit a legtöbb orvos szokott ajánlani: alacsony zsírfogyasztás.

A páciens saját szavait idézve: “Tele volt a hűtőm sovány, alacsony zsírtartalmú sajttal, sovány hússal, olajat nem láttam, a lehető legalacsonyabb volt a zsír, amit megettem, és salátákat ettem, és éheztem állandóan.”

“És emellett edzettél is?” – kérdezte az orvos.

“Igen, állandóan. Hetente hatszor edzettem” – válaszolta.

Szóval keményen követte azt a módszert, amit általában ajánlani szoktak. Keményen edzett, és nem evett zsírt, de semmi eredménye nem volt. Amikor Dr. Masonnal konzultált 30 kiló súlyfeleslege volt, és növekedett a súlya!

Az elhízást gyakran szokták ráfogni hormonproblémákra, de az elhízáshoz leginkább köthető hormon az inzulin.

Dr. Mason egyik páciense 40 kilót fogyott, miután helyrehozták az “inzulin problémáját”. Hogyan hozták helyre? Nem operációval, ugyanis az “inzulin problémája” nem szervi eredetű volt. Az étrend megváltoztatásával hozták helyre.

Ebben a korábbi cikkben mutattam egy grafikon, hogy a különböző makronutriensek (fehérje, szénhidrát, zsír) milyen hatással vannak az inzulinkiválasztásra. Dr. Mason az előadásban ugyanezt (nagyon hasonló) grafikont mutat be.

(A grafikonon a kör mutatja a szénhidrát hatására kiválasztott inzulin mennyiséget, a négyzet a fehérje hatását, a háromszög pedig a zsír hatását az inzulinra.)

62 randomizált, ellenőrzött vizsgálat készült, amikben összehasonlították az alacsony szénhidrátos (kevesebb, mint 130 g egy nap) étrendet az alacsony zsírtartalmú étrenddel. Ezekből 31 olyan tanulmány lett, amik statisztikailag jelentősek voltak, ami azt jelenti, hogy nem valószínű, hogy az eredmények a véletlen műve. Az eredmény: kivétel nélkül minden egyes tanulmányban az alacsony szénhidrátos étrendben több súlyt veszítettek az emberek

Nézzük meg, hogyan alakítja az inzulin zsírrá a szénhidrátot. Kettő éves korodra minden zsírsejted már megvan. Tehát ha 2 éves korod után hízol, akkor az azért van, mert a meglévő zsírsejtjeid nagyobbak lesznek.

A vérben lévő zsír (triglicerid molekulák) relatíve nagyok, ezért nem tudnak a vérből a zsírsejtekbe jutni. És itt jön képbe az inzulin. A lipoprotein lipáz enzim (LPL) bontja le a triglicerideket glicerinre és zsírsavakra, és így a zsírsavak be tudnak jutni a zsírsejtekbe. Az LPL-t az inzulin stimulálja, tehát inzulin nélkül nem tudunk zsírt raktározni.

A zsírsejtekbe a glükóz (vércukor) is be tud jutni, de az is kizárólag az inzulin hatására. A zsírejtben aztán a glükóz glicerinné alakul, és a zsírsavak és a glicerin a zsírejtekben újra trigliceriddé válik. Ez azért fontos, mert ugye a trigliceridek nem tudják átlépni a zsírsejt membránját, tehát ahhoz, hogy zsírt veszítsünk, újra le kell bontani a triglicerideket. Ahhoz, hogy a zsírsejtben lebontsuk a triglicerideket, szükség van egy úgynevezett hormonérzékeny lipázra (HSL). Az inzulin kikapcsolja ezt a HSL-t!

Visszatérve Mr. Mason páciensére – aki heti hatszor edzett, kevés zsírt evett és mégsem fogyott, sőt hízott – az orvos azt tanácsolta, hogy kevés szénhidrátot egyen, és több zsírt. A páciens 36 kilót fogyott, amit még három év múlva is megtartott.

Az előadásban kitér az inzulinrezisztenciára is, amiről már írtam. De ami még fontos infó: az inzulinra csak az izomsejtek és a máj lesz ellenálló! A zsírtsejtek viszont nem. Tehát ha inzulinrezisztens vagy, akkor egyrészt magas az inzulin termelésed, másrészt egyedül a zsírsejtek tudják felvenni a cukrot, amit zsírrá alakítanak.

Egy tanulmányban 135 ezer résztvevőt figyeltek 18 országból. Egészen pontosan a halálozási arányt nézték a szénhidrát és zsírfogyasztás tükrében. A tanulmány kimutatta, hogy a halálozási arány alacsonyabb volt azok között, akik több zsírt ettek, és kevesebb szénhidrátot. Egy másik grafikon pedig azt mutatta, hogy minél inkább zsírból fedezed az energiaszükségleted, annál hosszabb ideig élsz (annál jobban csökken a halálozási arány a statisztikában). Illetve a harmadik grafikon azt mutatta, hogy minél magasabb a szénhidrát bevitel, annál magasabb a halálozási arány.

Tehát egyértelműen kimutatták, hogy alacsony szénhidrát, magas zsírbevitel = tovább élsz.

Egy másik probléma, hogy a cukor hozzá tud csatolódni proteinekhez, és ebből úgynevezett fejlett glikációs végtermékek lesznek. Ezek a végtermékek minden egyes sejtre és molekulára hatással vannak a testben. A fruktóz (gyümölcscukor) hétszer jobban alakul ilyen végtermékké, mint a sima glükóz (szőlőcukor). Akik cukorbetegek, azoknak különböző szöveteire van hatással ez a végtermék: az idegrendszerre, a hasnyálmirigyre, vese problémákat okoz, érrendszeri problémákat, meg lehet vakulni.

Az alábbi ábra szemlélteti, hogy ezek a végtermékek hogyan alakulnak az évek során egy tipikus emberben (0,4 éves kortól 88 éves korig, bordaporcból vett minták.)

Tehát idővel a vérünkben lévő cukor megváltoztatja a szöveteinket. Dr. Mason felteszi a kérdést: miért akarnád felgyorsítani az öregedési folyamatot szénhidráttal?