Posted on

Miért kell húst enni

Hosszú évek óta vitatott téma, hogy a vegetáriánus vagy vegán életmód egészségesebb-e, egészségtelen-e a hús, kell-e egyáltalán húst ennünk, vagy csak növényi alapú táplálkozást kellene folytatnunk.

Nézzük meg, hogy a tudomány mai állása szerint milyen információink vannak.

Több szempontból is meg lehet közelíteni a kérdés. Például egyrészt evolúciós szempontok, másrészt fiziológiai szempontok (mi történik a szervezetben az adott étel elfogyasztásának hatására), harmadrészt kutatások és személyes beszámolók, azaz eredmények.

Evolúciós szempontok

A korai előemberek nagyjából ugyanazt az étrendet követték, mint a mai csimpánzok. Gyümölcsök, levelek, virágok, fakéreg, rovarok és hús.

Itt rögtön hozzá kell tenni, hogy “gyümölcs” alatt nem a mai gyümölcsöt kell érteni, hiszen akkoriban (6-7 millió évvel ezelőtt) nem léteztek ilyen magas cukortartalmú gyümölcsök, mint ma. A gyümölcstermesztést nyolcezer évvel ezelőtt kezdte el az ember, ami által többszázszoros lett a cukortartalom a gyümölcsökben.

Aztán nagyjából 3,4 millió évvel ezelőtt drasztikusan megváltozott az előember étrendje. Ekkor kezdtek el egyesek kisebb és nagyobb állatok húsát és csontvelőjét enni. Csak megjegyzésként: a csontvelő 80 – 90%-a zsír.

Ez a csontleletekből derült ki, ugyanis az állati csontokon látszott, hogy kőeszközökkel dolgozták fel vagy nyitották szét a csontokat, hogy elérjék a csontvelőt. (A csontok korát pedig szénizotópos kormeghatározással tudják megállapítani.)

Azt is tudjuk, hogy a gabonatermesztést tízezer évvel ezelőtt kezdte el az ember, a gyümölcstermesztést pedig nyolcezer évvel ezelőtt. Tehát evolúciós távlatban nagyjából csak “tegnap” kezdtünk gabonát és hatalmas cukortartalmú gyümölcsöket fogyasztani. (Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a cukorgyártás 500 évvel ezelőtt indult.)

Azaz az ember évmilliók óta vadászó és gyűjtögető életmódot folytatott. Vagy máshogy megfogalmazva, azt ettük, ami elérhető volt. Azaz hús, zsír és szénhidrátmentes növényi táplálékot, gyökereket, leveleket stb.

Azaz nem volt elérhető sem gabona (búza, kukorica, zab, rizs), sem olyan cukros gyümölcsök, amit ma a boltban találsz.

Abba is érdemes belegondolni, hogy egyetlen egy civilizáció vagy közösség sincs, amelyik túlélt volna kizárólag növényi alapű táplálékon. (Ellenben vannak népcsoportok, akik nulla növényi táplálékot esznek, és 100%-ban húst és halat esznek. Például az eszkimók.)

Az emberi agy fejlődése és a húsevés

Nagyjából az ötvenes évektől az volt a konszenzus a tudósok körében, hogy az ember az első főemlős, amelyik önmagánál nagyobb állatokat ejtett el és evett meg, és a húsevés következtében kezdett rohamosan fejlődni az agy mérete.

A legújabb kutatások viszont azt mondják: az ember az első főemlős, amelyik felnyitotta az állatok csontját, hogy csontvelőt és agyvelőt egyen. És a tudósok szerint a csontvelő fogyasztása sokkal fontosabb az agy fejlődése szempontjából, mint a húsfogyasztás.

Ezért ma már azt mondják, elsősorban nem a hús, hanem a csontvelő, azaz a zsír fogyasztása miatt kezdett el rohamosan fejlődni az emberi agy.

Tehát a hús és zsír fogyasztása miatt lettünk emberek.

Nagyjából tízezer éve kezdtünk tehát gabonát és hüvelyeseket termeszteni, ekkor kezdett az ember átállni a vadászó gyűjtögető életmódról. Igaz, hogy így sokkal több élelmiszert tudtunk termelni, és ezáltal rohamosan növekedni kezdett a népesség, ma már bizonyított, hogy már az első növénytermesztő emberek is alacsonyabbak, gyengébbek és betegesebbek voltak, mint vadászó elődeik.

A tudósok Afrikából, Ázsiából, Európából és Amerikából is gyűjtöttek adatokat, és kimutatták, hogy azok az emberek, akik átálltak a mezőgazdaságra, gabonát kezdtek termeszteni, sokkal alacsonyabbak lettek, és sokkal rosszabb lett az egészségi állapotuk.

Fiziológia

Először is, a vegetáriánus vagy vegán étrendet követő emberek tipikusan tápanyaghiányosak. Ebben a tanulmányban például rámutattak, hogy amíg a “mindenevők” 11%-a volt B12-vitaminhiányos, addig a vegetáriánusok 77%-a, és a vegánok 92%-a B12-vitaminhiányos. A B12-vitamint tehát többnyire húsból szoktuk fedezni.

A növényi alapú étrendet követők tipikusan vashiányosak is, aminek a legjobb forrása a hús lenne. Gyakran hangoztatott, hogy zöldségekben is van vas, például a spenótban vagy a céklában, viszont a probléma az, hogy ezek a zöldségek olyan antitápanyagokat tartalmaznak, mint a fitinsav vagy oxalátkristályok, amelyek gátolják a vas felszívódását.

A másik szempont, hogy amíg a húsban úgynevezett “heme” vas van, addig a növényekben “non-heme” vas. A heme vas pedig sokkal könnyebben felszívódik, mint a non-heme vas.

Másik tipikus tápanyaghiány a K2-vitamin hiánya, amit húsból tudunk fedezni. A K2-vitamin hiánya többek közt érelmeszesedést okoz, mivel a szervezet K2 nélkül nem tudja felhasználni a kálciumot, ezért a kálcium a szövetekben rakódik le.

Azt pedig már általános iskolában megtanultuk biológia órán, hogy az ember nem növényevő, hanem mindenevő. Ezt egyrészt a fogazatból lehet megállapítani, másrészt az emésztőrendszerből. A növényevő állatoknak sokkal hosszabb a bélrendszere, és meg tudják emészteni a rostot. A növényevő állatok, mint például a tehén, tápanyagot tudnak felvenni az olyan növényekből, mint a fű, ami az ember számára emészthetetlen.

Fehérjebevitel

Az egyik legnagyobb kérdés a témában, hogy lehet-e megfelelő mennyiségű ÉS minőségű fehérjét fogyasztani növényi forrásokból.

Ez a tanulmány kimutatta, hogy a növényi alapú fehérjék nem annyira hatékonyak izomépítéshez, mint az állati eredetű fehérjék. Elsősorban az emészthetőség miatt, illetve az esszenciális aminosavak, tipikusan a leucin hiánya miatt.

A másik probléma a fehérje tartalmú növényekkel, hogy ezek a táplálékok tipikusan antitápanyagokat, lektineket, glutént, oxalátkristályokat tartalmaznak, amik mérgező, az egészségre káros vegyületek.

A gabonák, hüvelyesek lektinekkel vannak tele, amik autoimmun betegségeket okoznak, mivel áteresztővé teszik a beleinket, ezen kívül gyulladást okoznak a szevezetben. Nem véletlen, hogy rohamosan javul azoknak az egészsége, akik átállnak a paleo, ketogén, vagy húsevő étrendre. Azaz elhagyják a gabonákat, hüvelyeseket az étrendjükből.

Beszámolók

Dr. Shawn Baker weboldalán több ezer olyan beszámolót olvashatunk hétköznapi emberektől, akik különböző betegségekből gyógyultak ki (elhízás, cukorbetegség, depresszió, ízületi gyulladások stb.)

Ezek közül rengetegen hosszú évekig vegán étrendet követtek, mégis elhízottak voltak, betegesek, amíg át nem álltak húsevő étrendre – azaz kizárólag húst esznek!

Tehát minden jel arra utal, hogy húst kell enni, az ember mindenevő.