Posted on

Kinek jó a ketogén diéta

A ketogén diéta népszerűsége egyre csak növekszik, ami annak köszönhető, hogy extrém hatékony zsírégető étrend, és rendkívüli mértékben javítja az egészséget is. Akinek viszont még teljesen újdonság a fogalom, azok nem biztos, hogy az étrend minden pozitív hatását ismerik. Nézzük meg, hogy milyen pozitív hatásai vannak a ketogén diétának, pontosabban milyen esetekben érdemes ezt az étrendet követni, azaz kik azok, akik számára előnyös lehet.

Mi is az a ketogén diéta?

A ketogén diéta egy extrém alacsony szénhidrátos, viszonylag magas zsírtartalmú étrend – közepes mennyiségű fehérjével. Vagy máshogy megfogalmazva, a kalória túlnyomó részét zsírból fedezzük. Bár nem tűnik logikusnak, de a megevett zsírból nem lesz zsír, valójában az elhízást elsősorban a túl sok szénhidrát okozza.

A ketogén diétában egy úgynevezett ketózis állapotot kell elérni. Amikor nem eszünk szénhidrátot, akkor a szervezetünk átáll arra, hogy a zsírokat használja fel üzemanyagnak. Ekkor a májunk a zsírból úgynevezett ketontesteket gyárt, és az izmaink és az agy elsősorban ezeket a ketontesteket használja fel energiának.

Fogyás

A legtöbb ember valószínűleg azért kezdi el a ketogén diétát, mert szeretne megszabadulni a fölösleges kilóktól. És nem véletlen ez, ugyanis a ketogén étrend a leghatékonyabb módja a zsírégetésnek. Régi, berögzült tévhit a kalóriák számolgatása, de valójában nem a kalóriák az ellenségünk, hanem leginkább az inzulin.

Az inzulin egy tápanyagszállító hormon, ami akkor termelődik, ha valamit megeszünk. A három makrotápanyag (fehérje, szénhidrát, zsír) pedig a szénhidrát az, ami a legnagyobb inzulinreakciót váltja ki, és magas inzulinszint mellett szinte lehetetlen zsírból fogyni. Ezért extrém hatékony a ketogén diéta.

Egyértelmű, hogy ha a szervezetünk nem szénhidrátot, hanem elsősorban zsírt használ energiának, akkor sokkal több zsírt fogunk elégetni. Ez részben a megevett zsírok, részben pedig az elraktározott zsírraktáraink elégetésével történik. Tehát az alacsony inzulinszint és a zsír energiaként történő felhasználása együttesen teszik a leghatékonyabb zsírégető étrenddé ezt a diétát.

Az sem utolsó szempont, hogy ha az inzulinszintünk tartósan alacsonyan van, akkor az éhségünk is sokkal alacsonyabb. A ketogén diétában sokkal kevésbé leszel éhes! Ez azért van, mert az inzulin a ghrelin nevű hormonra is hatással van, amit éhséghormonnak is szoktak nevezni az orvosok.

Cukorbetegség / inzulinrezisztencia

A cukorbetegséget elsősorban a túl sok szénhidrát (cukor és keményítő) okozza. Mivel a szénhidrát hatására rengeteg inzulint termel a szervezetünk, ezért a sejtek egy idő után elkezdenek ellenállni a túl sok inzulinnak. Ezt nevezik inzulinrezisztenciának, ami a cukorbetegség kezdete. Mivel ketogén diétában extrém alacsony a szénhidrátbevitel, és tartósan alacsony az inzulinszint, ez az inzulinrezisztencia visszafordítható. És ami azt illeti, rengeteg beszámolót olvasni arról, rengeteg kutatási anyag bizonyítja, hogy a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia gyógyítható a ketogén diétával.

Fontos megjegyezni, hogy cukorbetegeknél veszélyes ketoacedózis alakulhat ki (bár soha nem hallottam még ilyen esetről, ellenben cukorbetegek meggyógyulásáról igen), ezért ha cukorbeteg vagy, a diéta elkezdése előtt érdemes hozzáértő orvossal konzultálni. Szerencsére már Magyarországon is legalább két orvosról tudok, aki a ketogén diéta híve, és ért is a témához, úgyhogy jó irányba haladunk.

Gyulladáscsökkentés

A gyulladás a szervezetben egy természetes folyamat, azonban a túl sok gyulladás rendkívül egészségtelen. A krónikus gyulladáshoz kötik többet közt a rák, a cukorbetegség, és több autoimmun betegség eredetét. Mik a gyulladáskeltő ételek? Pont azok, amiket a ketogén diétában nem eszünk!

– sok szénhidrát
– túl sok egészségtelen zsír, ami tele van omega-6-al (pl. napraforgóolaj)
– glutén
– lektinek (a gabonákban, hüvelyesekben van jelen)

Épp ezért nem meglepő, hogy a ketogén diéta jelentősen csökkenti a gyulladást a szervezetben, ezáltal egy sokkal egészségesebb állapotba kerülünk, ami hosszú távon nagyon sokat számít. Ha valamilyen autoimmun betegséged van, jelentős gyulladást mutatott a vérképed, akkor a ketogén diétát neked találták ki.

Epilepszia

Már az 1900-as évek elején néhány orvos rájött, hogy az epilepsziát böjttel tudják kontrollálni. A böjtölés alatt ugyanis ketózisba kerülünk. A probléma az volt, hogy amint újra ettek a páciensek, a rohamok előjöttek. Aztán az egyik orvos arra gondolt, hogy lehet-e magas zsír és alacsony széndhidrát tartalmú étrenddel ugyanezt a hatást elérni. Mint kiderült, igaza volt, azaz a ketózishoz csupán a szénhidrátot kell megvonnunk.

Ma már számtalan tanulmány kimutatta, hogy a ketogén étrend hatékony, még az olyan esetekben is, ahol az epilepszia gyógyszer nem hat. Az epilepsziás gyerekek felénél 50%-al csökken a rohamok száma, de vannak akiknél a ketogén diéta hatására teljesen megszűnik!

Rák

Bár még egyelőre nincs elég bizonyíték, felmerült, hogy a ketogén diéta hatékony lehet a rák kezelésében. Erre elsősorban abból következtettek, hogy a rákos sejtekben a mitokondriumok változnak meg, azaz a rák nem más, mint sejtanyagcsere zavar. Amikor a rákos sejtekből eltávolították a mitokondriumokat, akkor nem szaporodtak tovább, azaz már nem voltak rákos sejtek.

Az is támogatja az elméletet, hogy a rákos sejtek kizárólag szénhidrátot tudnak felvenni energiának, ketontesteket nem. Tehát a ketogén diétával kvázi ki lehet éheztetni a rákos sejteket, azaz elpusztulnak. Ehhez persze, ahogy írtam, még nincs elegendő bizonyíték, kutatási anyag és tapasztalat, mindenesetre a ketogén diéta jelentősen csökkenti a gyulladást (ami szintén a rákhoz köthető), és a túl sok szénhidrát is inkább a rákos sejteknek kedvez.

Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór az agy leépülése, tipikusan időskorban. Akik elérik a 80 éves kort, azoknál 50% az esély erre a betegségre. Sokáig nem tudták, hogy mi okozza (régebben még olyat is olvastam, hogy az alumínium edényekből megevett alumínium). Ma már tudjuk, hogy az Alzheimer-kór nem más, mint az agy inzulinrezisztenciája. Azaz cukorbetegsége. Ezért is nevezik az Alzheimer-kórt hármas stípusú cukorbetegségnek.

Ha pedig az agy nem tudja felvenni a tápanyagokat, akkor nyilván elpusztulnak az agysejtek, azaz szellemileg leépülünk. Azt ugye tudjuk, hogy a cukorbetegséget a túl sok szénhidrát (cukor és keményítő) okozza. A sok szénhidrát hatására rengeteg inzulint termel a szervezet, a sejtek pedig egy idő után egyre jobban ellenállnak a sok inzulinnak.

Ahogy a kettes típusú cukorbetegségnél, az Alzheimer-kórnál is rendkívül hatékonynak bizonyult a ketogén diéta. A cukorbeteg agysejtek a szénhidrátot nem tudják felvenni, ugyanakkor a ketontesteket fel tudják használni! Ezért ha ketogén diétázunk, ketózisban vagyunk, a májunk a zsírból ketontesteket állít elő, és az agy ezeket a ketontesteket tudja felhasználni.

Jobb fókuszálás

Biztosan te is tapasztaltad már az úgynevezett “kaja kómát”, amikor étkezés után elálmosodsz, leesik a vérnyomásod, és majd elalszol. Ezt az ingadozó vércukor és az inzulin okozza – azaz a túl sok szénhidrát. A ketogén diétában viszont nincs ilyen, hiszen nem eszünk szénhidrátot, ezért nem ingadozik úgy a vércukor és az inzulin. A ketogén diétában sokkal szabályosabb, és alacsony szinten van az inzulinszintünk, hiszen elsősorban zsírból nyerjük az energiát, ami minimális hatással van az inzulinra.

Ezért ketogén diétában azt fogod tapasztalni, hogy nincs kaja kóma, hanem egész nap kiegyensúlyozottnak fogod érezni magad. A ketogén diétázók rendre arról számolnak be, hogy jobban tudnak fókuszálni, mint amikor szénhidrátot ettek. Ez többek közt azért is van, mert a zsírt nem csak az ételekből tudjuk felhasználni, hanem ketogén diétában a saját zsírraktárainkat is hatékonyan tudjuk hasznosítani energiának.