Mediterrán ketogén étrend

A mediterrán étrendet egészen hosszú ideje kutatják, hiszen a Földközi-tenger környékén élők között sokkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedések és a rákosok száma, illetve legendásan hosszú ideig élnek. De azt is tudjuk, hogy ez az étrend még mindig nem tökéletes, hiszen rengeteg szénhidrátot, glutént, lektint tartalmaz. Lehet ezt a legendásan egészséges étrendet még tovább fokozni? Igen. Itt jön képbe a mediterrán ketogén diéta.

Mi az a mediterrán étrend

A mediterrán étrend alapját képezik azok az ételek, amiket hagyományosan Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban esznek az emberek. Kutatások alapján ezekben a térségekben az emberek sokkal jobb egészséggel rendelkeznek, összehasonlítva mondjuk a nyugati étrenden élő emberekkel. Számtalan tanulmány számol be arról, hogy a mediterrán étrenddel fogyni lehet, csökkenti a szívbetegségek, a cukorbetegség és a korai halálozás kockázatát.

A mediterrán étrend alapjai:

– zöldségek
– gyümölcsök
– magok, mogyorófélék
– hüvelyesek
– burgonya
– teljes kiőrlésű gabonák
– halak és tenger gyümölcsei (rák, kagyló stb.)
– extra szűz olívaolaj

Mértékkel fogyasztanak:

– szárnyas húsokat
– tojást
– olyan tejtermékeket, mint sajt vagy joghurt

Nagyon ritkán:

– vörös húsok

Teljesen elkerülik:

– cukor
– feldolgozott húsok
– feldolgozott gabonák
– finomított növényi olajak (napraforgóolaj, szójaolaj)
– egyéb feldolgozott élelmiszerek
– transz zsírok (margarin)

A hagyományos mediterrán étrendben a kalória 50%-a szénhidrátból, 35%-a zsírból és a maradék 15% fehérjéből áll. Bár ez az étrend sokkal egészségesebb a mai modern nyugati étrendtől, ami tele van feldolgozott ételekkel, rengeteg kutatás bizonyítja, hogy vannak diéták amik még a mediterrán étrendtől is jobb hatással vannak az egészségre.

Mi az a ketogén diéta

A ketogén diéta extrém alacsony szénhidrát és magas zsírtartalmú étrend. Ennek az étrendnek a lényege, hogy az extrém alacsony szénhidrátbevitel miatt a szervezet átáll az úgynevezett ketózis állapotára. Ketózisban a májunk a megevett és az elraktározott zsírokból egyaránt ketontesteket gyárt, és az agy és az izmok ezeket a ketontesteket használják üzemanyagnak elsősorban. Ezért a ketogén étrend nem csak a leghatékonyabb zsírégető, de például csökkenti az inzulinrezisztenciát, cukorbetegséget és szintén csökkenti a gyulladást a szervezetben.

A ketózis eléréséhez kerülni kell minden magas szénhidrát (cukor és keményítő) tartalmú ételt, például gabonák (búza, rizs, zab), burgonya, hüvelyesek, cukor, tészták, gyümölcsök. A ketogén diétában a kalória 70%-a zsírból áll, 25%-a fehérjéből és 5% vagy még kevesebb a szénhidrát.

A ketogén étrend alapja tehát:

– húsok, halak, belsőségek
– olajok, zsírok (kókuszzsír, olívaolaj, vaj, ghee, avokádóolaj)
– zöldségek (az alacsonyabb szénhidrát tartalmúak, amik a föld felett nőnek)
– magvak, mogyorófélék
– zsírosabb tejtermékek (sajt, tejszín, vaj)

A mediterrán ketogén diéta

Ha összehasonlítjuk a két étrendet, akkor nagyon sok a hasonlóság. Egyrészt mindkét étrend kerüli a modern, ultra feldolgozott, cukortartalmú élelmiszereket, másrészt mindkét étrendnek hasonló hatásai vannak – javítják az egészséget, és segítenek a fogyásban. Azonban a mediterrán étrendben több olyan élelmiszer van, ami még mindig nem a legtisztább.

GLUTÉN

A mediterrán étrend része a teljes kiőrlésű búza, és bár ez jól hangzik, valójában a teljes kiőrlésű búzában sokkal több a glutén mint a sima fehérlisztben. A glutén pedig nem csak a gluténérzékenyeknek káros. A glutén az ember számára emészthetetlen gabonafehérje, amire a szervezet gyulladással reagál (MINDENKI szervezete!), és ezt a gyulladást olyan betegségekhez kötik, mint az elhízás, cukorbetegség és rák. Másrészt a glutén áteresztővé teszi a bélfalat, ami szintén betegségeket okoz, többek közt autoimmun betegségeket.

LEKTINEK

Szintén a mediterrán étrend része a lektinek, amik olyan élelmiszerekben vannak, mint gabonák, hüvelyesek (bab, borsó) és burgonya. A lektinek a növények védekezése, hogy ne egyék meg őket. A lektinek szintén gyulladáskeltőek, és a gluténhez hasonló hatásai vannak.

SZÉNHIDRÁT

Az olyan ételek, mint a gabonák, burgonya, hüvelyesek, rengeteg szénhidrátot tartalmaznak. Az elmúlt 3,5 millió évben az ember soha nem találkozott ilyen mértékű szénhidrátmennyiséggel. A növénytermesztést csak nagyjából tízezer éve kezdtük el, ami evolúciós távlatban csak tegnapnak számít. A mediterrán étrendben pedig a kalória 50%-a szénhidrátból van.

A probléma a túl sok szénhidráttal, hogy a hatására rengeteg inzulint termel a szervezet, és ez a hatalmas inzulinmennyiség olyan betegségeket okoz, mint inzulinrezisztencia/cukorbetegség, elhízás, rák, szív- és érrendszeri megbetegedések, megnövekedett vérzsír, zsírmáj. Orvosok és kutatók szerint a betegségek 70%-át a túl sok szénhidrát okozza.

Hogyan tudjuk tehát kombinálni a ketogén diétát a mediterrán étrenddel?

Először is, a mediterrán étrendből el kell hagyni a magas szénhidráttartalmú ételeket (gabonákat, hüvelyeseket és burgonyát) annak érdekében, hogy elérjük a ketózist. A fehérjeforrás elsősorban halakból és tenger gyümölcseiből kell, hogy álljon – minimális mennyiségben egyéb állati eredetű fehérjéből. A kalória túlnyomó részét pedig zsírból, elsősorban extra szűz olívaolajból kell fedezni. A mediterrán ketogén étrend alapjai tehát:

FEHÉRJEFORRÁSOK

Elsősorban: halak, tenger gyümölcsei (rák, kagyló stb.)
Mérsételten: szárnyas húsok, belsőségek
Minimálisan: vörös húsok

ZÖLDSÉGEK

Leginkább a föld felett növő zöldségek, például salátafélék, brokkoli, karfiol.

GYÜMÖLCSÖK

Kizárólag alacsony szénhidráttartalmúak, például paradicsom, avokádó, olívabogyó.

ZSÍROK

Elsősorban olívaolaj, és a halakban lévő zsírok.

A mediterrán ketogén étrend veszélyei

Nem nagy rejtély, hogy miért egészségesebb a hagyományos mediterrán étrend a nyugati étrendnél. Az olívaolaj és a hal tele van omega-3 zsírsavakkal, míg a nyugat étrendben használt étolajakban sokkal magasabb az omega-6 zsírsav. Az omega-6 növeli a gyulladást, viszont ha több omega-3-at fogyasztunk, az csökkenti a gyulladást. És ugye egyértelmű, hogy az ultra feldolgozott, cukros élelmiszerek hiánya is hatalmas előny.

Az egyik probléma ezzel, hogy egy halnak – vagy bármilyen állatnak – a zsírja csak annyira egészséges, amennyire egészségesen táplálkozott maga az állat. A halat mindig az omega-3 zsírsavval azonosítják, azonban fontos tudni, hogy a halak nem tudnak előállítani omega-3 zsírsavat. Azt kizárólag az étrendből – elsősorban algából – gyűjtik össze. (Ami egyben azt is jelenti, hogy nem kell halat enned, hogy omega-3-hoz juss, hiszen az algát te is közvetlenül megeheted.) A probléma az, hogy a nagyüzemben tenyésztett halakat kukoricával és szójával etetik, amivel sokkal több lesz bennük az omega-6 zsírsav. Tehát lehet hogy megveszed a lazacot, és azt hiszed, hogy az milyen egészséges, miközben azt egész életében kukoricával tömték, és tele van gyulladáskeltő omega-6-al.

A másik probléma, hogy ma már a halak tele vannak mikro műanyagokkal. Az óceánokban lévő több ezer tonna műanyag nem tud eltűnni, hanem nagyon apró, mikroszkópikus méretűre bomlik szét, és ezeket a mikro műanyagokat minden tengeri élőlény megeszi. Mi pedig a tengeri élőlények elfogyasztásával esszük meg ezt a műanyagot. A legújabb tanulmányok szerint így is hetente 5 gramm műanyagot eszünk meg, ami egy bankkártyának felel meg. Meghökkentő módon az óceánokban lévő műanyag több, mint 50%-a a halászatból származó műanyag!

Amikor a Seaspiracy című dokumentumfilmben megkérdeztek egy táplálkozáskutatót, hogy milyen tápanyagtól esik el az, aki nem eszik halat, a válasz ez volt: higany. A halakban ugyanis rengeteg higany van. A higanyt először a tengeri növények szívják fel, amit utána a kisebb halak megesznek, majd a kisebb halakat a nagyobb halak eszik meg. Épp ezért, minél nagyobb a hal, annál több a benne lévő higany. Egy 1998 és 2005 között végzett kutatásban kimutatták, hogy a tengerből kifogott halak 30%-ában több a higany, mint az egészségügyi határérték.

A higany pedig rendkívül mérgező. Károsítja az idegrendszert, az agyat, a tüdőt, a vesét, az immunrendszert, és akár halálos mérgezést is lehet tőle kapni. Ebben a kutatásban 1800 emberen mutatták ki, hogy akik több higanyt fogyasztanak el a halakkal, azoknál megduplázódik az esélye, hogy valamilyen szívbetegségben halnak meg.

A legtöbb higanyt az olyan halak tartalmazzák, mint a kardhal, cápa, királymakréla, nagyszemű tonhal, konzerv tonhal, a legkevesebb higanyt pedig a garnélarák, fésűkagyló, osztriga, szardínia és lazac tartalmaz.