Posted on

Mennyi zsírt fogyasszunk

Akár zsírt akarunk égetni, akár nem, felmerül a kérdés, hogy mennyi zsírt érdemes fogyasztani naponta. A zsír egy fontos tápanyagforrás, mégis rengeteg mítosz és tévhit kering körülötte a köztudatban. Nézzük meg, hogy tényleg olyan egészségtelen-e a zsír, mint ahogy azt sokan hiszik, elhízol-e ha túl sok zsírt eszel és nem utolsó sorban mennyi és milyen minőségű zsírt érdemes fogyasztani naponta.

Egészségtelen-e a zsír

A köztudatban az van, hogy a zsír egészségtelen, és nem szabad zsírt ennünk. Valójában ez így nem teljesen igaz. Az ok, amiért ezt hisszük, az egy 1950-ben meghamisított tanulmánynak köszönhető. Egy Ancel Keys nevű amerikai orvos 1950-ben készített egy tanulmányt, amiben be akarta bizonyítani, hogy a zsír egészségtelen és szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz. A tanulmányhoz 22 ország adatai álltak rendelkezésére, de ő csak azt a 7 országot vette figyelembe, amelyik támogatta az elméletét. Ha minden adatot figyelembe vett volna, akkor semmilyen összefüggést nem talált volna a zsírfogyasztás és a szívbetegségek között. Azóta pedig ez van a köztudatban, hogy a zsír egészségtelen.

Valójában az elmúlt 3,6 millió évben főleg zsír és hús volt az ember számára elérhető, emellett szénhidrátmentes növényeket, gyökereket tudott fogyasztani. Szénhidrátot – jelentős mennyiségben – csak 10 ezer éve eszünk, amióta gabonákat, hüvelyeseket és gyümölcsöket termesztünk. Emellett ma már számos tanulmány kimutatja, hogy a zsír és a benne lévő vitaminok, a koleszterin, fontos tápanyag, és a túl kevés zsír nem egészséges. Tegyük hozzá, hogy zsír és zsír között is van különbség, tehát nem mindegy, hogy milyen zsírt eszünk, erről a legutolsó fejezetben lesz szó.

Fontos tudni azt is, hogy a zsír nem csak energiaforrás, hanem fontos élettani folyamatokhoz is szükséges. Léteznek ugyanis esszenciális zsírsavak, amiket nem tud a szervezet előállítani, viszont szüksége van rá az egészséges működéshez. Ha tehát nem eszünk elég zsírt, a komoly egészségügyi problémákhoz vezet hosszútávon.

Hizlal-e a zsír

Nagyon is logikusnak tűnhet, hogy ha zsírt eszünk, akkor azt zsírba raktározzuk. Bármennyire is logikusnak tűnik ez, teljesen ellentmond a valóságnak. Az inzulin a tápanyagszállító hormon a testünkben. A zsírraktárakat pedig akkor halmozzuk fel, amikor túl sok inzulin termelődik. A három makrotápanyag közül (szénhidrát, fehérje, zsír) a zsír az, ami a legkisebb inzulinreakcióval jár. Azaz ha zsír eszünk, akkor raktározzuk a legkevesebb zsírt.

Nagyon fontos hozzátenni, hogy ha viszont a zsírt túl sok szénhidráttal együtt esszük, akkor viszont jelentősen elhízunk tőle. Ugyanis a szénhidrát hatására rengeteg inzulin termelődik, és ez az inzulin a megevett zsírt is elraktározza. Tehát az a leghizlalóbb, ha szénhidrátot zsírral együtt esszük. Önmagában a zsírtól viszont nem hízunk.

A “zsír hizlal” teóriának a ketogén diéta is ellentmond. Ma már tudjuk, hogy a ketogén diéta a leghatékonyabb étrend a zsírégetéshez, és a ketogén diétában közel nulla szénhidrátot, viszont viszonylag sok zsírt eszünk.

Zsír vs Szénhidrát

Az is közhiedelem, hogy energiát elsősorban szénhidrátból nyerünk. Ami így önmagában igaz is. Viszont ha nem eszünk szénhidrátot, akkor a szervezet át tud állni arra, hogy elsősorban zsírt használjon üzemanyagnak. Ez azért lényeges, mert a túl sok szénhidrát rengeteg anyagcsereproblémát okoz – többek közt elhízás és cukorbetegség – másrészt a szénhidrát elégetésével sokkal nagyobb az oxidatív stressz. Azaz a zsír egy sokkal tisztább üzemanyag, és kevesebb antioxidánsra van szükségünk, ha zsírból nyerjük az energiát.

Ahhoz, hogy elsősorban zsírt használjunk energiának, tartósan alacsonyan kell tartani az inzulinszintet. Ehhez közel nulla szénhidrátot kell fogyasztani, ami kvázi a ketogén diéta lényege, és ezzel az úgynevezett ketózis állapotát tudjuk elérni, amikor a máj ketontesteket gyárt a zsírból. Részben a megevett zsírból, részben pedig az elraktározott zsírból. Ezek a ketontestek pedig üzemanyagként szolgálnak az izmoknak és az agynak. Nem utolsó szempont az sem, hogy a sok szénhidrát növeli a gyulladást a szervezetben, míg a ketogén diéta bizonyítottan csökkenti a gyulladást.

Mennyi zsírt fogyasszunk

Ha valaki jelentős mennyiségű szénhidrát fogyasztása mellett zsírt is eszik, akkor rohamos mértékben fog elhízni. Mondhatnánk, hogy akkor a sok szénhidrát mellett csökkentsük le a zsírt, csakhogy már tudjuk, hogy a sok szénhidrát nem egészséges, gyulladáskeltő, hizlal, a zsírok viszont esszenciális tápanyagok. Ezért először is a szénhidrátot kell csökkenteni a lehető legkevesebbre. Érdemes tudni, hogy nem létezik olyan, hogy “esszenciális szénhidrát”, azaz a szervezetnek nulla gramm szénhidrátbevitelre van szüksége. Ugyanis a testünk képes a szükséges szénhidrátot zsírból és fehérjéből is előállítani.

Ha pedig jelentősen lecsökkentjük a szénhidrátbevitelt, akkor ezzel párhuzamosan a zsírt is lehet növelni, hogy legyen miből energiát nyernünk. Ketogén diétában például a megevett kalória 60 – 75%-a zsírból kell, hogy álljon. Fontos szempont azonban, hogy mennyi energiára van szükségünk. Ha szeretnénk fogyni, akkor csökkenteni is lehet a bevitt zsírt, ha pedig mondjuk izmosodni szeretnénk (súlyzós edzés mellett), akkor növelni is lehet a megevett zsírt.

Érdemes kiindulni a fehérjemennyiségből. Naponta 1 – 1,5 gramm fehérjére van szükségünk testsúlykilogrammonként. Ez mondjuk egy 80 kilós embernél napi 300 – 500 gramm húst jelent. 300 g hús kb. 360 kalória. Ha a fehérje a bevitt kalória 25%-a, és a zsír a bevitt kalória 70%-a, akkor ez napi 110 gramm zsírt jelent. Természetesen ez csak egy példa, amiből kiindulhatunk. Ha valaki fogyni akar, akkor csökkentheti a napi zsírbevitelt, így a szervezet inkább az elraktározott zsírréteget fogja elégetni.

A napi 110 gramm zsír nem jelenti azt, hogy minden étkezéshez kanalaznunk kell a zsírt. Hiszen maguk az ételek is tartalmaznak zsírt. Ha például valaki zsírosabb hústokat, vagy sajtot eszik, akkor ezekből bőven kijöhet a napi 110 gramm zsír.

Ismét hozzáteszem, hogy ez a zsírmennyiség kizárólag alacsony szénhidrátbevitel mellett ajánlott. Azaz semmi cukor és keményítő tartalmú étel. (gabonák, hüvelyesek, krumpli, tészta stb.) A szénhidrát és a sok zsír a legrosszabb kombináció.

A minőség is számít

Egészség szempontjából nem csak a zsír mennyisége, hanem a minőség is számít. Vannak ugyanis egészségtelen és egészségesebb zsírok. Egészségtelen zsírok például a magas omega-6 tartalmú olajok (például napraforgóolaj), mivel ezek gyulladáskeltőek. Egészségesebb zsírok pedig amikben magasabb az omega-3 zsírsav arány (pl. olívaolaj), illetve amik egyáltalán nem tartalmaznak omega zsírsavakat (pl. kókuszzsír). Az egészséges és egészségtelen zsírokról már írtam korábban egy részletesebb cikket.