A ketogén étrend legsarkalatosabb pontja a szénhidrát mennyisége. A fehérje vagy a zsír mennyisége ugyanis szinte alig számít a ketózis elérése szempontjából. Azonban ha a szénhidrát mennyisége nincs rendben, akkor nem tudjuk elérni a ketózist, és pozitív eredményekre sem számíthatunk.
A ketogén diétát rendszerint kalóriában és százalékokban szokták megadni. Tehát aki kicsit már olvasgatott a témában, az tudja, hogy azt szokták ajánlani, hogy a kalória 5 – 10%-a szénhidrátból legyen, a 15 – 20% fehérjéből és a 70 – 75% zsírból. Vagy ha nem is pontosan ezek a számok, de nagyságrendileg ilyen arányokat szoktak megadni.
Mielőtt belemennék a részletekbe, fontosnak tartom tisztázni, hogy a diéta szempontjából mi számít szénhidrátnak. Ugyanis észrevettem, hogy sok “szakértő” sem érti a szénhidrát és szénhidrát közti különbséget. Konkrétabban fogalmazva, a rostot is szénhidrátnak számolják. Az emészthetetlen növényi rostok ugyan tényleg szénhidrátból vannak, viszont étrendi szempontból NEM számítjuk bele a szénhidrátokba. Ugyanis a rostot, miután nem tudjuk megemészteni, azaz cukorra bontani, ezért semmilyen inzulinreakciót nem vált ki. Széndhirátnak számít az, amiben cukor vagy keményítő van, mert ezek hatására termel inzulint a szervezet.
Tehát sokan akár 10% szénhidrátot is ajánlanak, vagy napi 50 grammot. Viszont az igazság az, hogy napi 50 gramm szénhidráttal valószínűleg a legtöbb ember nem tud ketózisba kerülni. Sőt, ami azt illeti, vannak akiknek még a napi 25 gramm szénhidrát is sok!
Hogy mennyi a maximum szénhidrát amit fogyaszthatsz hogy ketózisban maradj, az több dologtól is függ.
Töltsd le az ingyenes keto bevásárlólistánkat!
Iratkozz fel az email listánkra, küldünk egy ingyenes, nyomtatható ketogén diéta bevásárlólistát az email címedre.
- az izomtömegedtől
- az anyagcseréd állapotától (pl. inzulinrezisztencia mértéke)
- hogy MIKOR eszed a szénhidrátot
- genetikai tényezőktől
IZOMTÖMEG
Először is, minél izmosabb vagy, annál valószínűbb, hogy magasabb (akár napi 50 gramm) szénhidrát sem fog kidobni a ketózisból. Ha mondjuk egy testépítő élsportoló vagy, hatalmas izomtömeggel. Ez azért van, mert a rengeteg izom fel tudja használni a szénhidrátot, be tudja tölteni, így a sok inzulin ellenére gyorsan vissza tudsz kerülni ketózisba.
ANYAGCSERE
Az inzulinrezisztencia nem fekete vagy fehér, hanem egy skála. Sejtanyagcsere szempontjából is számít, hogy mennyire könnyen tudsz ketózisban maradni egy esetleges magasabb szénhidráttartalmú étkezés után. Ha eddig rengeteg szénhidrátot ettél, és semmit nem edzettél, akkor valószínűleg magasabb az inzulinrezisztenciád, ezért nehezebben kerülsz ketózisba mint az, aki edzettebb és eleve kevés szénhidrátot evett a ketogén diéta előtt is.
IDŐZÍTÉS
A szénhidrátos étkezés időzítése is számít abból a szempontból, hogy mennyi a maximum szénhidrát amit ehetsz, hogy ne ess ki a ketózisból. Ha olyankor eszel sok széndhirátot, amikor semmi szükséged rá, például pihenőnapon (amikor semmit nem edzel), akkor nagyobb eséllyel lök ki a ketózisból. Ha viszont egy intenzív súlyzós edzés után eszed a szénhidrátos étkezést, akkor az izmaid jobban ki vannak éhezve, érzékenyebbek is az inzulinra, tehát ezzel az időzítéssel kisebb az esélyed, hogy kiess a ketózisból.
GENETIKA
És természetesen mindenkinek máshogy van összerakva a szervezete, máshogy reagál ugyanarra a szénhidrátmennyiségre, így végül ezt mindenkinek ki kell tapasztalnia saját magán, hogy mi az a szénhidrátmennyiség, ami nem dobja ki a ketózisból.
Ezeket figyelembe véve, egy átlagos, viszonylag kis izomzatú egyén, aki eddig “normál” étrendet követett, és semmit nem sportolt, szinte biztos, hogy napi 50 gramm szénhidráttal nem tud ketózisba kerülni. Sőt, vannak akiknek 25 gramm is túl sok a ketózis eléréséhez. Ha csak most kezded a ketogén diétát, és biztosra akarsz menni, akkor inkább törekedj a nulla szénhidrátbevitelre.
Persze mindenben van valamennyi szénhidrát, még a húsokban és a zsíros tejtermékekben is. Viszont nem mindegy a mennyiség. Alapvetően teljesen kerülni kell a magas szénhidrát tartalmú ételeket, mint például a gabona, hüvelyesek, burgonya, mert ezekből minimális mennyiség is túl sok szénhidrátot tartalmaz. 50 gramm rizsben például közel 40 gramm szénhidrát van.
A zöldségeknél alapszabály, hogy ami föld alatt nő (például cékla, répa), azokban túl sok a szénhidrát. Ezért inkább azokat a zöldségeket együk ketogén diétában, amik föld felett nőnek, például a zöld leveles zöldségek, saláták. Egy fej brokkoliban, ami nagyjából fél kiló, 25 gramm szénhidrát van.
A gyümölcsök cukortartalma extrém magas, ezért ha most kezded a ketogén diétát, akkor semennyi gyümölcsöt ne egyél. Ha már rutinos ketogénező vagy, azaz hónapok óta csinálod, és kiváló eredményeid vannak, akkor elkezdhetsz kísérletezni némi bogyós gyümölccsel (pl. áfonya) minimális mennyiségben, vagy a fent említett zöldségekkel. A gabonák, hüvelyesek viszont semmilyen mennyiségben nem ajánlottak. Nem csak a szénhidráttartalmuk miatt, hanem az egyéb egészségkárosító hatásuk miatt sem.